Munkaszerződés megkötése előtt a felek szeretnek biztosra menni, hogy valóban jól döntöttek-e. Pontosan ezért gyakran találkozhatunk a munka világában a próbanap kifejezésével és gyakorlatával, hogy se a munkáltató, se a munkavállaló ne vásároljon zsákbamacskát. Ez leginkább a vendéglátás területén bevett szokás, de más ágazatokban is előszeretettel használják. Azonban fontos tisztában lenni azzal, hogy a próbanap hogyan alkalmazható és milyen következményekkel járhat.
Mi a próbanap, próbamunka?
Próbanap vagy próbamunka alatt olyan napot vagy egy feladat elvégzését értjük, amit a munkáltató határoz meg a munkavállaló számára abból a célból, hogy felmérje és megismerje a munkavállaló tudását, rátermettségét és hozzáértését az adott munkakör betöltéséhez, munkaszerződés megkötése és a bér megfizetése nélkül.
Mit kell róla tudni?
Sajnos, hiába tűnik egyszerű és kézenfekvő megoldásnak a próbamunka alkalmazása, azonban ezzel a megoldással élni nem csak, hogy nem etikus és kockázatos, de egyenesen illegális.
Ahogy a definícióban is kiemeltük, a próbanapot, próbamunkát a munkáltató határozza meg. És bár nagyon sok helyen úgymond bevett szokás, mégsem törvényes, mivel a Munka Törvénykönyve nem ismeri és nem is szabályozza ezen foglalkoztatás intézményét.
Természetesen a próbanap vagy próbamunka nem összekeverendő a próbaidőszakkal, amit a Munka Törvénykönyve a 45. § (5) szerint így határoz meg:
„A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.”
Annak ellenére, hogy a próbanap a törvénytelenségen kívül több sebből is vérzik, a munkáltatóknak mégis egy csalogató megoldást jelent. Azért is alkalmazzák olyan gyakran, mert még szerződéskötés előtt ki tudják szűrni, hogy az adott munkavállaló alkalmas-e a munkára, anélkül, hogy adminisztrációs terhet és fizetési kötelezettséget róna rájuk. Erre az időre egyrészt a munkáltató és a munkavállaló között nem jön létre szerződéses munkaviszony és a dolgozóról sem tesz a munkaadó bejelentést az adóhatóság felé. Pedig mindezt törvény írja elő.
Ahogy azt is, hogy a dolgozót az elvégzett munkájáért minden esetben munkabér illeti meg, amit a munkaadó a próbanapra nem szokott megfizetni. Bár a munkavállaló ez időben is a munkáltató rendelkezésére áll és munkát végez.
Munkaviszony abban az esetben is létrejön, ha nincs írásba foglalva, viszont az interjú után, mint a cég dolgozója a munkavállaló munkát végez, akár csak próbanapként is. Természetesen a munkaviszonyt, ha nem is azonnal, de mindig kötelező írásba foglalni.
A nem létező szerződésre hivatkozva a munkaviszony semmissé tételével csak a munkavállaló élhet. A munkáltató erre az okra nem utalhat, hiszen a munkaviszony írásba foglalása az ő kötelezettsége, mellyel nem élhet vissza.
Milyen szankciókkal járhat?
Minden próbanap munkaviszonynak minősül, amit a munkáltatónak kötelező jelleggel be kell jelentenie a NAV felé. Ha ezt elmulasztja, akkor ez feketemunkának minősül és amennyiben ez kiderül, az súlyos szankciókat vonhat maga után. A büntetés mértéke 30 000 Ft-tól akár 10 000 000 Ft-ig is terjedhet.
Próbanap vagy próbamunka alatt olyan napot vagy egy feladat elvégzését értjük, amit a munkáltató határoz meg a munkavállaló számára abból a célból, hogy felmérje és megismerje a munkavállaló tudását, rátermettségét és hozzáértését az adott munkakör betöltéséhez, munkaszerződés megkötése és a bér megfizetése nélkül.
A munkavállaló így a nem bejelentésből adódóan – a biztosított státuszának hiánya miatt – kártérítési követeléssel élhet a munkáltató felé. Ha a munkavállalót a próbanap alatt baleset éri vagy a bejelentés elmulasztása miatt a dolgozó nem rendelkezik elegendő biztosítási előzménnyel pl. elesik a táppénztől, ezek a károk szintén a munkáltató felelősségei.
Hogyan alkalmazható törvényesen a próbanap?
A próbanap a munkaszerződés megkötése előtt csak olyan formában kivitelezhető, ha a munkavállaló eltölt pár órát vagy egy teljes napot az adott cégnél, hogy belelásson a cég életébe. Megismeri a helyet, a jövőbeli kollégákat, gyakorlatban is láthatja a munkafolyamatokat, azonban effektív munkát nem végez. Néha ennyi is elég ahhoz, hogy valaki eldöntse, mennyire tud azonosulni az ott lévő munkakörülményekkel, a környezettel és hogy elvállalja-e a munkát.
Egynapi munkára törvényesen egyszerűsített foglalkoztatás keretében lehet bárkit is alkalmazni. Ebben az esetben a munkáltató az adott napra bejelenti a munkavállalót a NAV-felé, aminek így 1 napra eső járulékfizetési kötelezettsége van. A munka végeztével a munkaadó készpénzben fizeti ki a dolgozót.
Ahhoz, hogy felmérjük a munkavállaló alkalmasságát, egyes szakmákban erre megfelelő teszt vagy szituációs játék is elegendő lehet. Minden esetben tartsuk be az előírásokat és igyekezzünk jogszerűen eljárni, ha szerződéskötés előtt próbára tennénk a munkavállalóval történő együttműködést. Legfőképpen azért is, mert a közösségi oldalaknak és fórumoknak köszönhetően ma már nagyon könnyen kiderülhet, ha egy cég nem jogszerűen jár el egy dolgozóval, így a következményekkel is számolnia kell.
Szerző: Pataki-Magyar Gabriella
Ajándék munkaügyi szakértő
HR-esek Fóruma regisztrációhoz
A HR-esek Fórumán kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a koronavírus idején segítsük az emberi erőforrás területén dolgozó szakemberek munkáját. A HR-esek Fóruma ingyenesen használható és szakértőinktől is lehet kérdezni.
Miért érdemes csatlakoznia?
- Szakmai kérdése van a jelenlegi kihívásokkal kapcsolatban
- Szakértői válaszokat keres
- Megbeszélne egy új eljárást, témát
- Kapcsolatot szeretne építeni
Legutóbbi hozzászólások